NAD

  7 év után csak odaértünk egy előadásra. Már annyi szépet és jót hallottam Kaposvár híres színházáról Csiky Gergely Színházról, arról hogy mennyi híres magyar színész élt, és játszott itt. Aztán úgy hozta az élet, hogy mindeddig nem jutottunk el. Most viszont igen. :) S hogy mit néztünk meg? Íme a plakát: Két főszereplő beosztásból most Erzsébet-et: Stubendek Katalin Flórián-t: Fándly Csaba játszotta. Képek az előadásról: itt Egy kissé félve ültem le,hisz a köpködő sorba, azaz az 1 sor 3.-4. széke volt a miénk. Arról már nem is beszélek, hogy a párom egyik ismerőse lehúzta előttünk a darabot. S végül a másik félő ok az volt, hogy operettet így még nem néztem. Végül is kellemesen csalódtam. Nagyon élveztem a 3 és fél órás előadást. Gyönyörű hangok és jelmezek, szép díszletekkel ment le az előadás. Minden elismerésem a színészeké és jelmeztervezőé. Nagyon-nagyon tetszett  Waldeck grófnőt játszó  Csapó Virág 2. jeleneti jelmeze. Csod...

Olyan jó körzetisem van... :((( ....Voltam nála! De minek!Csak az időmet pocsékoltam el vele.... Szerinte egy kis megfázás és a stressztől van minden bajom. Semmi olyan gyógyszert nem írt amit eddig már nem próbáltam volna ki. Nem köhögöm, épp nem akarok megfulladni, csak 1-2 köhintés, és mégis... Újra írt Spiropent-et(légúti szűkületre és hörgőtágító) illetve Theospirex-et( rekeszizomlazító),de tüdőszűrőre nem utalt. Megyek saját költségen! 5 percet nem foglalkozott velem,pedig idén még csak 2.szor voltam nála. Ja a hátam meg azért fáj, mert gerincferdülésem van.( arról van már papírom 4.oszt. korom óta) Ja zsibbadni ő is szokott, mikor sokat fekszik ugyan azon az oldalán...... ....Nem mintha bármi bajom volna a más országból betelepült dokikkal,de jobb lenne ha hazamenne Romániába! ( na persze,mert ugye nem fizetik meg őket ) ....de jó lenne ha 2 év alatt én is olyan kulipintyót fel tudnék húzni, mint amilyet ő.... Erről ennyit! ... nincs mászálás ,pihizés van.......

... az idő, pocsék a kedvem.Szóval szarul érzem magam. ...Hajnali fél négykor és reggel 8-kor arra ébredtem, hogy zsibbad a jobb oldalam és a szám jobb oldala. Egy kis masszírozás után vissza tudtam aludni, de a reggel nagyon rosszul indult....párnahuzatok cseréjére is szükségem volt, mert a számat nem tudtam becsukni teljesen... ... az arcom jobb oldalán ismét csak a zsibbadtságot éreztem. Délelőtt angolon nem volt semmi gond, de ma az okmányirodába is mennem kellett, mert a kis autóm környezetvédelmi besorolása megváltozott és mivel most volt friss műszakin( potom 60 ezerért) új forgalmit kellett csináltatnom szerencsére ez csak 585,- pénzembe került.... nos az irodában már újra kezdtem érezni, hogy valami nem stimmel,mert alig bírtam a papírokon aláírni a nevem. Semmi mást nem is csináltam miután végeztem csak száguldoztam haza.... ....újabb zsibbadás majd fél óra múlva semmi...leültem egy kicsit netezni és újra érzem a hangyákat... most megyek és lepihizek egy kicsit....egys...

"Jane Marsh Skóciában született és nevelkedett, édesapja azonban egy szép napon hirtelen magával viszi Amerikába, ahol hétesztendei vándorélet vár rájuk - Jane sehol sem melegedhet meg, sehol nem lel otthonra: bohém apjával bejárja jóformán egész Amerikát. Huszonegy éves, amikor a körülmények különös szeszélyéből a Csendes-óceán partjáról visszakerül gyermekkora színhelyére, nagyanyjának skóciai birtokára, és viszontlátja kislánykorának bálványát - a mesebelien jóképű, vonzó, rettenthetetlen Sinclairt. A csodálatos skóciai táj, az ezüstösen fénylő Loch, a félelmetes hegység, a száz színbe öltözött erdő a háttere Jane különös, sok keserűséggel átszőtt és mégis szívmelengető történetének, amelynek az a vége, hogy - akárcsak a kiapadhatatlan fantáziájú, nagy mesemondó, Rosamunde Pilcher többi rokonszenves regényhősnője - ő is megtalálja a boldogságot..." Ez a könyv számomra nagyon unalmas volt. Az írónőtól nem ezt vártam! Csupán a tájleírások miatt olvastam végig. Még az a...

Mikor szembe jött velem ez a könyv a könyvtárban, nem tudtam ellenállni neki, ki kellett vennem. Valamikor tavaly láttam a filmet és nagyon tetszett, így az olvasását sem hagyhattam ki. Marc Lévy: Mint a mennyben Ha igaz volna.... A fiatal Lauren súlyos autóbalesetet szenved, és kómába esik. Az orvosok már-már lemondanak róla, mert biztosak benne, hogy soha többé nem fog magához térni. Nem is sejtik, hogy a lány életének legfantasztikusabb kalandja még csak most kezdődik. Arthur, a tehetséges építész kibérel egy pazar lakást San Franciscóban, és első este halálra rémíti egy nő a fürdőszobaszekrényében. Rémülete és zavara csak tovább fokozódik, amikor a hívatlan vendég úgy viselkedik, mintha az övé lenne a lakás. Arthur először arra gyanakszik, hogy a barátai akarják megtréfálni, majd azt gondolja, hogy a nő a bolondokházából szökött meg. Az igazság azonban sokkal hihetetlenebb ennél: lakótársa ugyanis nem más, mint Lauren szelleme. A helyzet furcsaságát csak fokozza, hogy Arthur...

Már szinte mindenegyik sárkánylány  kötött magának, stólát és kendőt, én meg irigykedve bámultam a sok szépséget. Már annyira bennem volt, hogy én is akarok egy olyan szépséget, de a Kiri, Laminara és Gail kendők nekem nagy falatnak számítanak,( az angol leíráshoz béna vagyok) így jutottam elhatározásra, hogy kezdésnek jó lesz valami könnyebb . Életem első csipke kendőjének álltam neki. Az Ercsu által tervezett Vénusz stólának az I. mintáját választottam. Leírása: itt Még soha életemben nem bontottam ennyit,mint most. Sokszor elszámoltam és így soha nem jött ki szépen a minta. Aztán szombaton erőt vettem magamon,csendet teremtettem és neki álltam. Először mind a 63 szemet leírtam egy kockás füzetbe, és utána teljes erőbedobással kötni kezdtem. (Mert nekem mindent a számba kell rágni!) Íme az eredménye,eddig jutottam: Közelről: Aztán nézegettem sok blogot,hogy kinek, hogy sikerült, és elkeseredtem, mert az enyém egyáltalán nem szép és nem olyan,mint másoké,pedig mind...

Este a következő virágnak álltam neki. Ő lesz az: This is: S ennyit hímeztem bele: I started embroidering this evening.

... a héten e kedvenc virágommal. Nagy örömmel hímeztem és igazán a szívemhez nőt. Még mosnom és vasalnom kell, de ez már csak részlet kérdés. I finished my favorite flower yesterday. These are beautiful colors.  I like it. 

Hétfőn Dombóváron voltunk kirándulni, bevásárolni. Erre az anyagra bukkantam, de nem tudom a nevét. Ismeri valaki? Úgy nézem, hogy elég szép x-eket lehet rávarázsolni. Vettem is belőle másfél métert. We went on a Monday on Dombóvár. I bought this fabric. I don't know his name.Do you know anyone? I can embroider it nicely. I shopping in it 150 centimeters.

A hétvégén egyetlen x-et sem sikerült hímeznem,de hétfő óta egy kicsit belehúztam. ...Sokkal több is kész lehetne,de sajnos bontanom is kellett egy jó darabot, mert elszámoltam magam.... Reggeli napsütésben: In morning sunshine: Imádom ezt a 27 countos anyagot! Még soha nem voltak ilyen szépek az x-eim. I like this 27 counts fabric very much. I did not embroider it on the weekend. I took it in a hand again Lanarte flower on a Monday.

...így tudom tömören leírni a hétvégét. Íme néhány kép bizonyosságul: My family: Ezek a képek anyuéknál készültek. Sajnos Csótra elfelejtettem magammal vinni a gépet :( Volt evészet,ivászat tánc, móka és kacagás. Szóval minden jól sikerült. Voltunk a pápai Várkert termálfürdőben,  és ajándékba röpke 6 perc szoláriumozást is kaptam. :) Kár, hogy olyan hamar eltelt a hétvége. I'm sorry,that like that the weekend passed quickly.

Az ember nem szívesen gondol a halálra, az öregségre, pedig ezek elkerülhetetlenül az élet velejárói, és az elmúlás előbb-utóbb megérint bennünket. Ha elveszítjük szerettünket, soha meg nem élt fájdalmat érzünk, sírjához visszajárva siratjuk, gyászoljuk. Aztán ahogy telik az idő, megtanuljuk élni az életet – nélküle... Mindenszentekkor fények derengnek a temető felett. A sírokon gyertyaláng vonaglik a szélben, mint az élők fájdalma az emlékek áradásában... Halottaink az esztendő egyetlen napján sem engednek oly közel bennünket magukhoz, mint ezen az éjszakán… Állunk egy sírnál, kutatva mélységet s magasságot, elutasítva enyészetet, halált, keresve a végtelenben őt, akit oly nagyon szerettünk, s aki talán mindenkinél jobban szeretett bennünket – mégis kegyetlenül, borzasztó féktelenséggel felkorbácsolta a fájást szívünkben. Aki miatt majdnem belerokkantunk a szenvedésbe, s akiért már nem kell aggódni, mert sorsa már eldőlt: megérkezett az öröklétbe. Itt lakozik a lelkünkben, a gond...