Sárkány tali IV. Egy mozgalmas hétvége története

Utolsóként jövök megírni az élménybeszámolót,már mindenki leírta a lényeget,de nézzétek el nekem,hogy egy kicsit kések vele.Nem könnyű szavakba formálni az engem ért hatásokat.


Első találkozásom blog barátnőimmel, a tavasz első napjára esett.

Egy hete készültem már az első sárkány talimra.
Pénteken este végül is kiderült,hogy Dorottyánál alszom, így este 9-kor át kellett pakolnom az utazó táskám.
Aztán este 11-ig Lacival beszélgettem telefonon és még 3/4 12-kor is az órát lestem.
Viszont nagyon korán, már 4 órakor fent voltam és utána negyed óránként néztem a mutatókat.
5-kor amire az ébresztőt állítottam meg úgy döntöttem ráérek még,van 20 percem a felkelésig.

A buszom 06:05 indult Pápáról,(elvileg) így 6:20 körül szokott Ugodon lenni,
06:30 már kezdtem aggódni,hogy mi lesz,lehet hogy nem kell mennem sehova, de végül 5 perccel később megérkezett a busz.Majd 3 és fél órás utazás után ami minden bonyodalom és zaj nélkül telt ( végig Danubiust hallgattam)megérkeztem a Népligethez. A Petőfi híd környékén jártunk mikor hívtam Dóra-Mariannt,aki mondta,hogy már a parkolóban vannak és várnak.

Leszállás után volt egy kis cserebere üzletem, amit tesómnak kellett lebonyolítanom,az egész nem tartott 5 percig,addig a lányokat sajnos egy kicsit megvárakoztattam.Egy kicsit aggódtam is,hogy az első találkozásnál már kések.
Aztán megnyugtattak,hogy nem kell sietni,mert XDóri sincs még kész,nem kell rohanunk.

Közben Dorottya is telefonált,hogy nem ér oda hozzánk,így az én csomagomat is betuszkolva indultunk tovább.

Dorottyával egy benzinkútnál futottunk össze ahol nem kis meglepetésemre a motorháztető felnyitva volt,miközben Dóri meg telefonált.
Aztán motorolaj feltöltés következett hátha magára talál a lovacska.
Tíz perc után átpakoltunk néhány cuccott hozzá és én is átszálltam. Így ketten robogtunk (volna) tovább XDóráékhoz.
Hát a haladásunk nem sok volt, mikor a paripa megadta magát pont,egy piros lámpánál.
Többszöri próbálkozás után,hogy életet leheljünk a kocsiba,úgy döntöttünk,hogy egy kis tologatás után félre állunk a forgalom elöl.
Még szerencse,hogy nem volt nagy a forgalom és volt egy kis lejtése az útnak,így nem volt gond felállni a járdára ami egyben bicikli út is volt.
Aztán telefonáltunk a lányoknak,hogy nem jutunk tovább a kocsival,így Anita jött vissza értünk azután,hogy Dóra-Mariannt és Klaudiát sikeresen
kitette XDórinál.

Anita volt az első olyan csaj,aki mögött abszolult nem féltem,bár az elmúlt 6-8 évben mindig én voltam sofőr mikor csajos bulink volt a barátnőimmel,és igen, ha néha-néha Pesten járunk,párom a sofőr,én meg eléggé ideges szoktam lenni mellette.S most ilyen érzésem tényleg nem volt.Anita,itt is jár a piros pont.

Na de vissza a történtekhez,végül mint utóbb kiderült,ha már megadta magát a kocsi,jó helyen tette azt.
Míg vártuk Anitát kiszálltunk és megnéztük,hova tudnánk a kocsit letenni,hogy a rendőrök ne kössenek bele a parkolásunkba.
Egy biztosítótársaság központja előtt álltunk és 400 métere volt,egy hely ahol nem lett volna semmi gond belőle.Így eldöntöttük,hogy nekivágunk az újabb tologatásnak,ne Anitának kelljen kötéllel vontatni. Persze csak azért mertünk nekivágni,mert nem volt sűrű a kocsik felbukkanása.
Nekiálltunk tolni,Dorottya a volánnál, én hátul.Először a bicikli úton, s közben jött a lámpaoszlop, ablak leteker,ajtó becsuk és toltuk tovább már kint az úton.
Egyszer csak a lejtő közepétől belendült a kocsi,Dóri alig tudott beugrani az ülésre,mert közben meg lenyomódott az ajtó gombja,ekkor meg szinte kapaszkodnunk kellett a kocsiba,hogy nehogy elszabaduljon,mint egy igazi mustáng. :) Aztán kereszteződéshez értünk, még majd nem 300 méter volt a kinézett helyig mikor észrevettük a tőlünk 20 méterre lévő parkolót,ami valószínűleg a biztosító dolgozóinak lett kialakítva.Úgy döntöttünk nagyon jó hely lesz az otthagyni a lovat.
Harmadszori próbálkozásra sikerült is feltolni a parkolóba,mert egy kissé meredek volt a hely.Nem számított,hogy a kocsi ferdén állt a lényeg az volt,hogy parkolóban van.Szegény órám látta csak kárát a tologatásnak és hát igen,Dorottya pénztárcája is.Pont behúzta Dorottya a kéziféket mikor Anita odaért értünk.Gyorsan átpakoltunk és mentünk is XDórihoz.

Este mikor Dorottyáékhoz értünk,a kocsi már kint állt a behajtón készen és végül is kiderült,hogy eltörött a kuplung pedálja,ezért nem tudtunk sebességet váltani és tovább menni.

Na megint elkanyarodtam a nap folytatásától.

A lépcsőházban egy kicsit eltévedtünk,mikor rájöttünk és visszafordultunk Xdóri már várt ránk a folyóson.A lakásba érve teljes lett a csapat. Nagyon örültem a találkozásnak és boldog voltam,hogy én is együtt lehetek a lányokkal.Beszélgettünk,sokat, mikor Xdóri szólt,hogy kész az ebéd.

A leves a kedvenceim közé tartozik,de nekem is újdonság volt a sajt hozzá, a pipihús isteni finom volt citromosan,még soha nem készítettem így el,pedig a csirkehús a favorit otthon.Dórival feleztem el a húst még is annyira jól laktam,hogy sajnos a kolbászt már nem tudtam megkóstolni. Anita sütije nagyon a fogamra való volt,ha hazamegyek én is megpróbálom majd elkészíteni,a Dorottya sütötte meggyes piskóta pedig az egyik kedvencem sütifélém. ;)Gyorsan és könnyen elkészíthető.

Majd átadtunk az ajándékainkat aminek láthatóan háziasszonyunk nagyon örült.

S végül eljött az a pillanat,amit a legjobban vártam.
Kezeim közé kerültek a lányok hímzései és kötési. Mindegyik lány munkája mély benyomást tett rám.
Dorottya kész sellője és sárkánysal-ja egyszerűen mesés.
Klaudia aprólékos szívecskéi és Anita tűpárnája a fantasztikusan apró x-ekkel hihetetlenek még most is számomra.Azt tudom nekem soha az életben nem lesz annyi türelmem,hogy ilyen dolgokat alkossak.
Én csak az afrikai táncosaimat hoztam magammal el anyuhoz,így csak azt tudtam elvinni a talira,de megígértem,hogy a következő talira amelyikre el tudok menni,mindenképpen vinni fogom a tengeres és buborékos képemet.
Évi rengeteg munkáját láthattam, a kötései gyönyörűek a hímzései pedig óriásiak.
Dóra-Mariann karácsonyi faszoknyás macija óriási anyagra készül.El sem tudom képzeli,hogy bír annyi anyagot tartani.S jó volt látni a készülő afrikai csajsziját,ami a táncosok után nálam is tervben van.
XDóri Vermeer képét kézbe venni megint nagyon izgalmas volt,arról nem is beszélek,hogy a kincses ládikóját is kipakoltunk és eszméletlen mennyi gyönyörű készlet került a szemem elé.Hát irigykedtem ám rendesen.
Nagyon tetszett még Klaudia Samanthája,Anita bannerja,Évi Pink Rose-ja,XDóra bekeretezett Helen T. képe.

Az idő nagyon hamar eltelt és mivel nem kocsival mentünk Dorottyáékhoz,így 5 óra után elindultunk Dóriéktól.Mivel nem volt kedvünk jegyeladási helyet keresni és Dóriék háztömbje mellett van egy taxiállomás hamar megegyeztünk,hogy inkább taxizni fogunk,mint tömeg közlekedni.
Elég jóképű sofőrt sikerült találnunk,illetve ő talált ránk,így hamar eldőlt,hogy igen taxizunk. Nagyon gyorsan a végcélhoz értünk.Előbb a vonat indulását néztük meg majd a Westendben beszabadultunk az Éva Kézimunkaboltba.Annyi kedvemre való készletet láttam,hogy alig tudtam eldönteni melyikeket is válasszam.Végül is sikerült 3 Lanarte készletet és a sárkánysalhoz az anyagot Dorottya segítségével kiválasztani. (képet majd otthon teszek fel,itt nincs hozzá kábelem és csak 10 képet sikerült készíteni a talin,mert betelt a telefonom memoriája).

Az idő nagyon hamar elrepült itt is.
A vasútállomásra ami iszonyú messze van a falutól, kijött értünk Dorottya férje.Kocsival azért nem volt vészes a távolság. Ekkor este fél nyolc volt. Aztán megismertem Ágnest is. Ő egy nagyon aranyos tinilány és míg a szülei elvoltak tusolni,mi kettesben beszélgettünk.Fantasztikus tervei vannak a jövőre nézve és én nagyon drukkolok,hogy valóra tudja majd váltani őket.
Vacsorára csak pár falatot ettünk,rengeteget beszélgettünk,Gabi(a férj) egész jó fejnek tűnt,este 10-ig élveztük a társaságát,mikor elment aludni Ágnessel.
10 órától hajnali negyed 4-ig beszélgettünk Dorottyával.Nagyon jó volt a lelkemnek az ő pátyolgatása és hihetetlen volt,hogy mennyi hasonlóság van az életünkben. Reggel 8-kor ébredtünk meg,igaz kétszer előtte is megébredtem és az egyik alkalomnál egy pillanatra nem is tudtam hol vagyok. 1 órát még lustiztunk,dumcsiztunk semmi mozgolódás nem volt a család többi tagjától. Dorottya nekiállt ebédet főzni,ami egy hadseregnek is elég lett volna,Ágnes sajtot és húst panírozott..Én közbe felhívtam Lacit és öcsikémet,mert előző napra ígért telefonok elmaradtak és muszáj volt életjelet adnom magamról. Az ebéd amúgy nagyon finom volt és majdnem úgy jártam,hogy nagyobb a szemem,mint a szám.Az utolsó pár falat már nagyon lassan csúszott le,így itt is hoztam a formám és utolsóként végeztem a kaja eltüntetésével,ugyan úgy,mint elöző nap.
Ebéd után előkerültek Dorottya hímzős cuccai is.Rengeteg ajándékot kaptam tőle. Még egyszer Köszönöm.
Az idő meg csak repült,negyed 3 múlt 5 perccel mikor elindultunk be a buszpályaudvarra.Volt izgalom bennem rendesen. Nagyon kiszámítottuk az érkezést,ráadásul szombaton nem néztem meg,hogy melyik állásról indul vissza a buszom,így izgultam,hogy meg legyen, még mielőtt lemaradok és még egy nap boldogítom Dorottyáékat. Végül szerencsém volt,felszálltam,lepakoltam,leültem és indult is a busz, Velem. :))
A rengeteg alvás után :) ,azt hittem tudok majd hazafelé bólintani,de ismét rá kellett jönnöm,hogy ez még most sem megy.Így már elég kómás voltam és telefonáltam is tesónak,hogy lesz egy fuvarja még este értem. Fél hét után pár perccel szálltam le,Öcsi feljött értem így nem kellett cipekedni és kóvályognom hazafelé.
Írni már nem volt erőm,de a csajok blogjaiba azért még bekukkantottam.

S végül összegezve a hétvégét:

Nagyon boldog voltam,hogy megismerhettem a lányokat,gyönyörű dolgokat láttam,irigykedtem is egy kicsit.

XDórinak még egyszer köszönöm a vendéglátást,Dorottyának a vendégágyat!

Nagyon örültem,hogy megismerhettem közelebbről Dorottyát és családját.Sajnálom,hogy a többiekkel sokkal kevesebbet tudtam beszélgetni,főleg Dóra-Mariannal, akivel már a tali előtt telefonon is beszéltem és egy kicsit megnyugtatott mikor nagyon zaklatott voltam.
S végül szomorúan olvastam,hogy nem olyan volt a tali,mint amilyen az előző 3 volt. Tudom,hogy mint egy új emberke, aki belecsöppent a társaságba nem voltam a top-on a csapatban és ezért mindenkitől elnézést kérek.Sajnálom!

Köszönöm,hogy Veletek lehettem!!!

Ma pedig a sal mintáját már meg is kaptam Klaudiától,köszönöm,így már csak idő és pénz kérdése,hogy mikor fogom tudni elkezdeni a hímzését.Otthon körül kell néznem,hogy a gyöngyökön kívül még mennyi fonalat kell beszereznem hozzá.

Azt hiszem nagyon sok lesz már belőlem és hosszúra sikerült a bejegyzés,de fantasztikus élmény volt ez a hétvége a számomra.