Gondolatok.....

Az elmúlt időszakban nagyon sok időm volt esténként,de a hímzéshez nem volt türelmem és már nem is nagyon láttam számolni,így maradt a sok blog olvasása.Ismerősé és ismeretlené egyformán.Voltak olyan írások amik nagyon megragadtak bennem,azokra az oldalakra sokszor rákattintottam,az írásokat többször elolvastam.

Aztán gondolkodtam,hogy én miért is írom e blogot?

A legfontosabb: Nem azért írom,hogy minél többen látogassák az oldalam,vagy hogy új barátokat így szerezzek.Bár nagyon örülök,hogy így nagyon sok kedves csajszit ismerhettem meg!

A válaszom nagyon egyszerű,hogy magamnak örömet okozzak,kiírjam magamból örömömet,bánatomat,hogy mikor,mit csinálok,hova megyek,milyen dolgokkal találkozom,mik a terveim.S mindezt úgy,hogy ha megoszthatom másokkal már csak hab a tortán.S majd 10-20 év múlva mikor olvasom,emlékezzek mindenre.Jóra,rosszra,szóval tényleg mindenre!

Egy kicsit megmutatom magam a világ felé,akit érdekel elolvassa,akit nem,az nem.Nem foglalkozom olyan gondolatokkal,hogy vajon miért pont engem olvasnak,néznek meg.Annyit soha nem fogok kiadni magamból,hogy teljesen megismerjenek,ez marad azoknak az igaz barátoknak akik nem csak felszínesen ismernek.

Volt olyan időszakom amikor megpróbáltam,hogy 2 blogot írok párhuzamosan,kétszer is belevágtam,de rövid időn belül rájöttem,hogy nem fog menni.Ezt a blogot azzal a céllal kezdetem el írni,hogy a kedvenc hobbimat,az elkészült műveket megmutassam,a másik pedig a magánéletembe engedett bepillantást.Aztán Dóri segítségével összevontam és maradt ez az egy. Akkor sok minden kimaradt belőle,de azóta próbálom tartani az iramot.Néha napokig nem ülök le a számítógép elé pár percnél hosszabb időre,de a boldogság füzetembe,minden nap van emlékeztető,hogy miről is akarok majd írni.(erről sem írtam ide bejegyzést,ezt is kell majd pótolnom)
...Aztán mikor végre gép elé kerülök 3-4 óra alatt visszamenőleg megírok mindent.Közben tanulgatom alkalmazni az újdonságokat,de van amit még most sem tudok használni......Így egy kissé szerény a blogom...

...Vannak napok mikor csak pár mondatot tudnék arról írni,hogy mi is történek velem,ilyenkor jönnek az érzelmi dolgok,versek és idézetek formájában...

...Vannak pillanatok mikor kitudnék futni a világból és 2-3 szívemnek kedves emberke próbál segíteni kimászni ama bizonyos gödörből,pár hasznos megjegyzéssel. Mégis csak egész más érzés leírni,mintha ha pszichológushoz kezdenék járni.
......Persze olyankor azért jól esik,hogy olvasnak.....

Összefoglalva: ... a magam örömére írom a blogot,mert szeretem ezt csinálni.......