Hiszékeny voltam....
A hiszékenységről
"Ha bozótban kotorászol, felverheted a kígyót." (Japán közmondás)
Naga mester egyik tanítványa felkereste a mestert, mert úgy érezte, hogy valami borzalmas dolog van készülőben. Amikor az idős szerzetes kérdezgette, hogy miből gondolja mindezt, a tanítvány csak hebegett-habogott, és kérlelte Nagát, hogy engedje haza a szüleihez, mert nagyon aggódik miattuk. Mivel a tanítvány hajthatatlan volt, Naga mester beleegyezett, hogy egy hétre elhagyja a kolostort. Amikor visszatért, elmondta, hogy szülei kitűnően érzik magukat, és a testvéreinek sincsen semmi baja.
Másnap azonban a tanítvány nem jelent meg a reggelinél, s egész nap ki sem mozdult a szentélyből. Naga mester személyesen kereste fel a fiatal szerzetest, aki szinte reszketett a félelemtől. Hosszas győzködésre végre elmondta, hogy nagyjából két héttel azelőtt, amikor a közeli falucskában járt, egy kereskedőtől oltalmazó amulettet vásárolt, amit azonban nemrégiben elvesztett. A fiatal szerzetes úgy vélte, hogy valami rettenetes fog történni, s mivel a szeretteire nem csapott le a mágikus átok, ezért minden bizonnyal őrá fog.
Naga mester néhány másodpercig gondolkodóba esett, majd így szólt:
-Tehát félsz attól, hogy rettenetes balszerencse ér. Így van?
-Így - válaszolta vacogva az ifjú.
-És addig ki sem mersz jönni e szentélyből, míg meg nem bizonyosodsz róla, hogy amikben hiszel, nem többek üres babonáknál, ugye?
-I-igen...
Naga mester magasba lendítette a botját, és teljes erejével fejbe vágta a fiatal szerzetest. Az, miközben ujjaival a vérző sebet kémlelgette, értetlenül tekintett öreg mesterér.
-Úgy vélem - mondta Naga mester -, máris utadra indulhatsz.
-Nem ismerek annál szerencsétlenebb embert, mint aki önmagában nem bízik, mások ítéleteit viszont gond nélkül elhiszi. Az ilyen ember kihívja maga ellen azt a sorsot, amely nem is volt, és nem is lesz soha az övé - mondta Naga mester.
"Ha bozótban kotorászol, felverheted a kígyót." (Japán közmondás)
Naga mester egyik tanítványa felkereste a mestert, mert úgy érezte, hogy valami borzalmas dolog van készülőben. Amikor az idős szerzetes kérdezgette, hogy miből gondolja mindezt, a tanítvány csak hebegett-habogott, és kérlelte Nagát, hogy engedje haza a szüleihez, mert nagyon aggódik miattuk. Mivel a tanítvány hajthatatlan volt, Naga mester beleegyezett, hogy egy hétre elhagyja a kolostort. Amikor visszatért, elmondta, hogy szülei kitűnően érzik magukat, és a testvéreinek sincsen semmi baja.
Másnap azonban a tanítvány nem jelent meg a reggelinél, s egész nap ki sem mozdult a szentélyből. Naga mester személyesen kereste fel a fiatal szerzetest, aki szinte reszketett a félelemtől. Hosszas győzködésre végre elmondta, hogy nagyjából két héttel azelőtt, amikor a közeli falucskában járt, egy kereskedőtől oltalmazó amulettet vásárolt, amit azonban nemrégiben elvesztett. A fiatal szerzetes úgy vélte, hogy valami rettenetes fog történni, s mivel a szeretteire nem csapott le a mágikus átok, ezért minden bizonnyal őrá fog.
Naga mester néhány másodpercig gondolkodóba esett, majd így szólt:
-Tehát félsz attól, hogy rettenetes balszerencse ér. Így van?
-Így - válaszolta vacogva az ifjú.
-És addig ki sem mersz jönni e szentélyből, míg meg nem bizonyosodsz róla, hogy amikben hiszel, nem többek üres babonáknál, ugye?
-I-igen...
Naga mester magasba lendítette a botját, és teljes erejével fejbe vágta a fiatal szerzetest. Az, miközben ujjaival a vérző sebet kémlelgette, értetlenül tekintett öreg mesterér.
-Úgy vélem - mondta Naga mester -, máris utadra indulhatsz.
-Nem ismerek annál szerencsétlenebb embert, mint aki önmagában nem bízik, mások ítéleteit viszont gond nélkül elhiszi. Az ilyen ember kihívja maga ellen azt a sorsot, amely nem is volt, és nem is lesz soha az övé - mondta Naga mester.
Megjegyzések