Kedvenc íróm 1.
Stephen King
Élete
Gyermekkora
1947. szeptember 21-én született a Maine-i Portland városában, Donald Edwin King és Nellie Ruth Pillsbury gyermekeként. Miután az akkor kétéves Stephen édesapja elhagyta a családot, Nellie saját erejéből kellett hogy eltartsa magát és két gyermekét. Alkalmi munkákból igyekezett ezt megoldani, de minden igyekezete ellenére is sokat nélkülöztek, és gyakran kellett költözniük ekkoriban.
Stephen King már hétéves korától kezdve írt történeteket. Nagy hatással voltak rá a gyermekkorában látott science-fiction- és fantasy- filmek, innen származik rajongása a horror műfaja iránt. 13 éves volt, amikor rábukkant egy dobozra, tele édesapja befejezetlen kézirataival, melyek leginkább horror- és fantasy-történetek voltak. Későbbi önéletrajzi művének (Az írásról (regény)) tanúsága szerint ez az esemény fiatalkorának egy meghatározó élménye volt. Első történetei 19 éves korában jelentek meg, a "Comics Rewiev" magazinban.
A középiskola után felvételt nyert a Maine-i Egyetemre, Oronóban, Angol nyelv és irodalom szakra, ahová 1966 és 1970 között járt.
Az első sikerek előtt
Első novellája, a The Glass Floor 1967-ben jelent meg. Három évvel később elkezdett dolgozni életművének központi regényfolyamán, A Setét Torony-sorozaton (1982-2004).
1971. január 2-án házasodott össze Tabitha Spruce-szel, akivel egyetemista évei alatt ismerkedett össze, és aki szintén író.
Tanulmányai befejezése utána Hampden városában dolgozott angoltanárként, fizetése azonban nem volt elég a család eltartására, így aztán egy mosodában vállalt mellékállást. Így ugyan kevés ideje maradt az írásra, időről-időre mégis sikerült egy-egy novellát megjelentetnie, ekkor azonban még nagyon messze járt attól, hogy pusztán az írásból meg tudjon élni. Első sikerei előtt is írt már regényeket, ezeket később átdolgozva, Richard Bachman álnéven jelentette meg.
Világsiker
Két sanyarú, többek között lakókocsiban töltött évvel később King arról értesült, hogy a Doubleday kiadó elfogadta Carrie című regényének kéziratát, majd nem sokkal később a New American Library 400.000 dolláros rekordösszegért vásárolta meg a szerzői jogokat. Az 1974-ben megjelent mű azalatt született, hogy King angoltanárként dolgozott Hampdenben. Érdekessége, hogy a regény első kéziratát King kidobta a szemétbe, mert egyáltalán nem volt megelégedve vele. Tabitha vette észre, halászta ki a kukából és ösztönözte férjét arra, hogy folytassa a művet.
A regény kirobbanó népszerűsége egy csapásra ismertté tette Stephen King nevét, csakúgy mint az 1976-ban elkészült filmváltozat rendezőjét, Brian De Palma-t és néhány főszereplőt (Sissy Spacek, John Travolta, Nancy Allen). A hirtelen rászakadt gazdagság és hírnév hatására King úgy döntött, hogy felhagy a tanári pályával, és minden idejét az írásnak szenteli. Családjával a coloradói Boulderbe költözött, ahol megírta következő regényét, A ragyogást, amely azonnal bestseller lett. Egy 1977-es rövid angliai tartózkodást követően King és családja végérvényesen Maine államban telepedett le, ahol azóta is él.
Alkoholproblémák
King a Carrie megjelenését követő években az alkohol, majd a drogok rabjává vált. A probléma mintegy tíz évig kísérte, mígnem röviddel A rémkoppantók (1988) című regény megjelenése után, amelynek megírására saját bevallása szerint is csak foszlányokban emlékszik, felesége, barátai és egy terápia segítségével végleg sikerült megszabadulnia betegségétől.
Richard Bachman
Richard Bachman álnéven King eddig hét regényt jelentetett meg. Ezek közül a Rage, a The Long Walk és a Roadwork címűek magyarul a mai napig kiadatlanok. King eredeti azért használt álnevet, mert a Carrie, a Borzalmak városa és A ragyogás sikerei után nem akarta újra Stephen King-regényekkel elárasztani a piacot, valamint kíváncsi volt, hogy az olvasók valóban a művek minősége miatt, vagy csupán a szerző neve körüli felhajtás következtében vásárolják meg olyan szívesen könyveit. Az ekkor megjelent "Bachman-regények" egyébként még a Carrie előtt születtek. A könyvek viszonylag sikeresek voltak a piacon, de amikor fény derült írójuk valós kilétére, eladási számaik az egekbe szöktek.
Erre egyébként igen későn, a Thinner (1985) című regény kapcsán került sor, amely magyarul Sorvadj el! címmel jelent meg. Egy amerikai könyvkereskedő, Stephen Brown figyelt fel a hasonlóságra a regény és Stephen King többi műve között, majd idővel kiderítette, hogy Bachman és King voltaképpen ugyanaz a személy. A Bangor Daily News hozta nyilvánosságra a felfedezést, melynek hatására jellemző, hogy a Sorvadj el! című regény eladásai számai az addigi 28.000-ről rövid idő alatt 280.000-re ugrottak.
King – miután sikerült leleplezni őt – 1985-ben adott tudomást Bachman "haláláról", majd még egy regényt jelentetett meg ezen a néven, A rendcsinálók címűt. Bár úgy tűnt, örökre szakított írói álnevével, 2007-ben ismét egy Bachman-művel jelentkezett Blaze címen. Ezt a regényt is még a Carrie előtt írta King, majd jó néhány évtizeddel később átdolgozta.
1979-ben elkészült az első, a televíziónak szánt King-adaptáció, a Borzalmak városa (1975), majd 1980-ban megkapta első kitüntetését, a World Fantasy-díjat, amelyet még számtalan követett.
Rendezőként és forgatókönyvíróként 1986-ban mutatkozott be a Maximális túlhajtás (Éjszakai műszak, 1978) című mozifilmmel, ám a mű csúfosan megbukott. Érdekesség, hogy ebben az évben jelent meg Magyarországon az első King-regény, A ragyogás (1977).
Súlyos baleset
1994-ben A fekete öltönyös férfi (Minden haláli, 2002) című novellájáért megkapta az O. Henry-díjat.
1996-ban – nem titkoltan a Charles Dickens által megteremtett hagyományokat követve – egymást követő hat hónap során hat kötetben jelentette meg A halálsoron című folytatásos regényét, amelynek mind a hat része egyszerre tartózkodott a bestseller-listákon az Egyesült Államokban. A kritikusok a kiadás módja miatt pénzhajhászással vádolták meg.
1999. július 19-én súlyos balesetet szenvedett, amikor egy Brian Smith nevű férfi furgonjával nekihajtott, miközben King szabályosan sétált háza környékén. Egy helyi lap tévedésből még halottnak is nyilvánította. Az erős fájdalmakkal járó lábadozási időszakban sem hagyott azonban fel az írással; felesége ápolta és gondoskodott róla. Ebben az időben született meg Álomcsapda (2001) című regénye. Hónapokkal később megvásárolta az őt elütő autót, és - balesetének első évfordulóján - saját kezűleg szétzúzta. A vétkes sofőr – akit felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek – 2000 szeptemberében rejtélyes körülmények között pontosan King születésnapján halt meg. Ráadásul a baleset előtt King éppen egy furcsa autóról szóló regényen dolgozott, és kísértetiesen hasonló balesetet álmodott meg. A könyv a baleset után A rémautó (2002) címen látott napvilágot.
Napjainkban
2000-ben jelent meg első elektronikus novellája, A Golyó, amely később egy novellagyűjteménybe is bekerült (Minden haláli, 2002).
2003-ban Bram Stoker-életműdíjjal jutalmazták, majd egy évvel később az amerikai irodalomhoz való kimagasló hozzájárulásáért megkapta a Nemzeti Könyvdíjat, a világ harmadik legnevesebb írói kitüntetését a Nobel-díj és a Pulitzer-díj után.
Miután a korábbi évtizedekben szinte évente jelentkezett új regénnyel, 2002-ben bejelentette, hogy kicsit visszavesz a tempóból, és nem jelenteti meg minden elkészült művét. Ennek ellenére továbbra is rendszeresen ír, és úgy tűnik, kifogyhatatlan az újabb és újabb ötletekből. Legújabb regényei - Lisey története, Duma Key - egyre több kritikust késztetnek arra, hogy "kiszabadítsa" Kinget a ponyvaíró és horror-szerző skatulyából és elismerje irodalmiságát.
Az elmúlt években két olyan régebbi művét is elővette, amely évtizedeken keresztül íróasztala fiókjában pihent és még nem jelent meg. Így 2007-ben napvilágot látott Blaze című -- magyarul még kiadatlan -- regénye, amelyet Richard Bachman álnéven adott ki. A könyvet, amely 1973-ban íródott, teljesen átdolgozta, mielőtt megjelent volna. Jelenleg pedig legújabb regényén dolgozik, amelynek munkacíme Under the Dome. A könyv alapjait a nyolcvanas években alkotta meg King, de a mű akkoriban kétszeri nekifutásra is befejezetlen maradt.
Művei
1974 Carrie (magyarul: Carrie (regény) / A boszorkánylány)
1975 'Salem's Lot (magyarul: Borzalmak városa)
1977 Rage (regény) (Richard Bachman néven)
1977 The Shining (magyarul: A ragyogás (regény))
1978 Night Shift (magyarul: Éjszakai műszak, novellák)
1978 The Stand (magyarul: Végítélet (regény))
1979 The Dead Zone (magyarul: A Holtsáv (regény))
1979 The Long Walk (regény) (Richard Bachman néven)
1980 Firestarter (magyarul: Tűzgyújtó (regény))
1981 Cujo (magyarul: Cujo (regény))
1981 Danse Macabre (könyv a horror-műfajról)
1981 Roadwork (regény) (Richard Bachman néven)
1982 The Dark Tower I: The Gunslinger (magyarul: A Setét Torony I: A harcos)
1982 Different Seasons (magyarul: A remény rabjai, kisregények)
1982 The Running Man (magyarul: A menekülő ember (regény), Richard Bachman néven)
1983 Christine (magyarul: Christine (regény))
1983 Cycle of the Werewolf (magyarul: Ezüst pisztolygolyók)
1983 Pet Sematary (magyarul: Állattemető (regény))
1984 The Eyes of the Dragon (magyarul: A sárkány szeme (regény) / A mágus / A szem)
1984 The Talisman (magyarul: A Talizmán (regény), társszerző: Peter Straub)
1984 Thinner (magyarul: Sorvadj el!, Richard Bachman néven)
1985 Skeleton Crew (magyarul: Csontkollekció, novellák)
1985 The Bachman Books (Rage / The Long Walk / Road Work / The Running Man)
1986 It (magyarul: Az (regény))
1987 Misery (magyarul: Tortúra (regény))
1987 The Dark Tower II: The Drawing of the Three (magyarul: A Setét Torony II: A hármak elhívatása)
1988 The Tommyknockers (magyarul: A rémkoppantók (regény))
1989 The Dark Half (magyarul: Halálos árnyék (regény))
1990 The Stand: The Complete & Uncut Edition (magyarul: Végítélet (regény))
1990 Four Past Midnight (magyarul: Titkos ablak, titkos kert / A Napkutya, kisregények)
1991 Needful Things (magyarul: Hasznos Holmik (regény))
1991 The Dark Tower III: The Waste Lands (magyarul: A Setét Torony III: Puszta földek)
1992 Gerald's Game (magyarul: Bilincsben (regény))
1993 Dolores Claiborne (magyarul: Dolores (regény))
1993 Nightmares & Dreamscapes (magyarul: Rémálmok és lidércek, novellák)
1994 Insomnia (magyarul: Nem jön szememre álom (regény))
1995 Rose Madder (magyarul: A két Rose (regény))
1996 The Green Mile (magyarul: A halálsoron (regény))
1996 Desperation (magyarul: Rémület a sivatagban (regény))
1996 The Regulators (magyarul: A rendcsinálók (regény), Richard Bachman néven)
1997 The Dark Tower IV: Wizard and Glass (magyarul: A Setét Torony IV: Varázsló és üveg)
1998 Bag of Bones (magyarul: Tóparti kísértetek (regény))
1999 The Girl Who Loved Tom Gordon (magyarul: Tom Gordon, segíts!)
1999 Hearts in Atlantis (magyarul: Atlantisz gyermekei)
2000 On Writing: A Memoir of the Craft (magyarul: Az írásról (regény), önéletrajz és könyv az írás művészetéről)
2001 Dreamcatcher (magyarul: Álomcsapda (regény))
2001 Black House (magyarul: A Fekete Ház (regény), társszerző: Peter Straub)
2002 From a Buick 8 (magyarul: Rémautó (regény))
2002 Everything's Eventual – 14 Dark Tales (magyarul: Minden haláli, novellák)
2003 The Dark Tower I: The Gunslinger. Revised and Expanded Throughout
2003 The Dark Tower V: Wolves of the Calla (magyarul: A Setét Torony V: Callai farkasok)
2004 The Dark Tower VI: Song of Susannah (magyarul: A Setét Torony VI: Susannah dala)
2004 The Dark Tower VII: The Dark Tower (magyarul: A Setét Torony VII: A Setét Torony)
2004 Faithful: Two Die-Hard Boston Red Sox Fans Chronicle the Historic 2004 Season (társszerző: Stewart O'Nan)
2005 The Colorado Kid (magyarul: A coloradói kölyök)
2006 Cell (magyarul: A mobil)
2006 Lisey's Story (magyarul: Lisey története)
2007 Blaze (Richard Bachman néven)
2008 Duma Key
2008 Just After Sunset (novellák)
Filmszerepek
1982 Creepshow (magyarul: A rémmesék könyve) - Jordy Verrill
1986 Maximum Overdrive (magyarul: Maximális túlhajtás) - fickó a pénzautomatánál
1987 Creepshow 2 (magyarul: Rémmesék) - kamionsofőr
1989 Pet Sematary (magyarul: Kedvencek temetője) - pap
1992 Sleepwalkers (magyarul: Alvajárók) - a temető gondnoka
1994 The Stand (magyarul: Végítélet) - Teddy Weizak
1995 The Langoliers (magyarul: Langolierek, az idő fogságában) - Tom Holby
1996 Thinner (magyarul: Sorvadj el!) - a gyógyszertáros
1997 The Shining (magyarul: Ragyogás) - Gage Creed, a zenekar egyik tagja
1999 Storm of the Century (magyarul: Az évszázad vihara) - ügyvéd
2002 Rose Red (magyarul: A rózsa vére) - pizzafutár
2004 Kingdom Hospital (magyarul: A félelem kórháza) - házmester
Élete
Gyermekkora
1947. szeptember 21-én született a Maine-i Portland városában, Donald Edwin King és Nellie Ruth Pillsbury gyermekeként. Miután az akkor kétéves Stephen édesapja elhagyta a családot, Nellie saját erejéből kellett hogy eltartsa magát és két gyermekét. Alkalmi munkákból igyekezett ezt megoldani, de minden igyekezete ellenére is sokat nélkülöztek, és gyakran kellett költözniük ekkoriban.
Stephen King már hétéves korától kezdve írt történeteket. Nagy hatással voltak rá a gyermekkorában látott science-fiction- és fantasy- filmek, innen származik rajongása a horror műfaja iránt. 13 éves volt, amikor rábukkant egy dobozra, tele édesapja befejezetlen kézirataival, melyek leginkább horror- és fantasy-történetek voltak. Későbbi önéletrajzi művének (Az írásról (regény)) tanúsága szerint ez az esemény fiatalkorának egy meghatározó élménye volt. Első történetei 19 éves korában jelentek meg, a "Comics Rewiev" magazinban.
A középiskola után felvételt nyert a Maine-i Egyetemre, Oronóban, Angol nyelv és irodalom szakra, ahová 1966 és 1970 között járt.
Az első sikerek előtt
Első novellája, a The Glass Floor 1967-ben jelent meg. Három évvel később elkezdett dolgozni életművének központi regényfolyamán, A Setét Torony-sorozaton (1982-2004).
1971. január 2-án házasodott össze Tabitha Spruce-szel, akivel egyetemista évei alatt ismerkedett össze, és aki szintén író.
Tanulmányai befejezése utána Hampden városában dolgozott angoltanárként, fizetése azonban nem volt elég a család eltartására, így aztán egy mosodában vállalt mellékállást. Így ugyan kevés ideje maradt az írásra, időről-időre mégis sikerült egy-egy novellát megjelentetnie, ekkor azonban még nagyon messze járt attól, hogy pusztán az írásból meg tudjon élni. Első sikerei előtt is írt már regényeket, ezeket később átdolgozva, Richard Bachman álnéven jelentette meg.
Világsiker
Két sanyarú, többek között lakókocsiban töltött évvel később King arról értesült, hogy a Doubleday kiadó elfogadta Carrie című regényének kéziratát, majd nem sokkal később a New American Library 400.000 dolláros rekordösszegért vásárolta meg a szerzői jogokat. Az 1974-ben megjelent mű azalatt született, hogy King angoltanárként dolgozott Hampdenben. Érdekessége, hogy a regény első kéziratát King kidobta a szemétbe, mert egyáltalán nem volt megelégedve vele. Tabitha vette észre, halászta ki a kukából és ösztönözte férjét arra, hogy folytassa a művet.
A regény kirobbanó népszerűsége egy csapásra ismertté tette Stephen King nevét, csakúgy mint az 1976-ban elkészült filmváltozat rendezőjét, Brian De Palma-t és néhány főszereplőt (Sissy Spacek, John Travolta, Nancy Allen). A hirtelen rászakadt gazdagság és hírnév hatására King úgy döntött, hogy felhagy a tanári pályával, és minden idejét az írásnak szenteli. Családjával a coloradói Boulderbe költözött, ahol megírta következő regényét, A ragyogást, amely azonnal bestseller lett. Egy 1977-es rövid angliai tartózkodást követően King és családja végérvényesen Maine államban telepedett le, ahol azóta is él.
Alkoholproblémák
King a Carrie megjelenését követő években az alkohol, majd a drogok rabjává vált. A probléma mintegy tíz évig kísérte, mígnem röviddel A rémkoppantók (1988) című regény megjelenése után, amelynek megírására saját bevallása szerint is csak foszlányokban emlékszik, felesége, barátai és egy terápia segítségével végleg sikerült megszabadulnia betegségétől.
Richard Bachman
Richard Bachman álnéven King eddig hét regényt jelentetett meg. Ezek közül a Rage, a The Long Walk és a Roadwork címűek magyarul a mai napig kiadatlanok. King eredeti azért használt álnevet, mert a Carrie, a Borzalmak városa és A ragyogás sikerei után nem akarta újra Stephen King-regényekkel elárasztani a piacot, valamint kíváncsi volt, hogy az olvasók valóban a művek minősége miatt, vagy csupán a szerző neve körüli felhajtás következtében vásárolják meg olyan szívesen könyveit. Az ekkor megjelent "Bachman-regények" egyébként még a Carrie előtt születtek. A könyvek viszonylag sikeresek voltak a piacon, de amikor fény derült írójuk valós kilétére, eladási számaik az egekbe szöktek.
Erre egyébként igen későn, a Thinner (1985) című regény kapcsán került sor, amely magyarul Sorvadj el! címmel jelent meg. Egy amerikai könyvkereskedő, Stephen Brown figyelt fel a hasonlóságra a regény és Stephen King többi műve között, majd idővel kiderítette, hogy Bachman és King voltaképpen ugyanaz a személy. A Bangor Daily News hozta nyilvánosságra a felfedezést, melynek hatására jellemző, hogy a Sorvadj el! című regény eladásai számai az addigi 28.000-ről rövid idő alatt 280.000-re ugrottak.
King – miután sikerült leleplezni őt – 1985-ben adott tudomást Bachman "haláláról", majd még egy regényt jelentetett meg ezen a néven, A rendcsinálók címűt. Bár úgy tűnt, örökre szakított írói álnevével, 2007-ben ismét egy Bachman-művel jelentkezett Blaze címen. Ezt a regényt is még a Carrie előtt írta King, majd jó néhány évtizeddel később átdolgozta.
1979-ben elkészült az első, a televíziónak szánt King-adaptáció, a Borzalmak városa (1975), majd 1980-ban megkapta első kitüntetését, a World Fantasy-díjat, amelyet még számtalan követett.
Rendezőként és forgatókönyvíróként 1986-ban mutatkozott be a Maximális túlhajtás (Éjszakai műszak, 1978) című mozifilmmel, ám a mű csúfosan megbukott. Érdekesség, hogy ebben az évben jelent meg Magyarországon az első King-regény, A ragyogás (1977).
Súlyos baleset
1994-ben A fekete öltönyös férfi (Minden haláli, 2002) című novellájáért megkapta az O. Henry-díjat.
1996-ban – nem titkoltan a Charles Dickens által megteremtett hagyományokat követve – egymást követő hat hónap során hat kötetben jelentette meg A halálsoron című folytatásos regényét, amelynek mind a hat része egyszerre tartózkodott a bestseller-listákon az Egyesült Államokban. A kritikusok a kiadás módja miatt pénzhajhászással vádolták meg.
1999. július 19-én súlyos balesetet szenvedett, amikor egy Brian Smith nevű férfi furgonjával nekihajtott, miközben King szabályosan sétált háza környékén. Egy helyi lap tévedésből még halottnak is nyilvánította. Az erős fájdalmakkal járó lábadozási időszakban sem hagyott azonban fel az írással; felesége ápolta és gondoskodott róla. Ebben az időben született meg Álomcsapda (2001) című regénye. Hónapokkal később megvásárolta az őt elütő autót, és - balesetének első évfordulóján - saját kezűleg szétzúzta. A vétkes sofőr – akit felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek – 2000 szeptemberében rejtélyes körülmények között pontosan King születésnapján halt meg. Ráadásul a baleset előtt King éppen egy furcsa autóról szóló regényen dolgozott, és kísértetiesen hasonló balesetet álmodott meg. A könyv a baleset után A rémautó (2002) címen látott napvilágot.
Napjainkban
2000-ben jelent meg első elektronikus novellája, A Golyó, amely később egy novellagyűjteménybe is bekerült (Minden haláli, 2002).
2003-ban Bram Stoker-életműdíjjal jutalmazták, majd egy évvel később az amerikai irodalomhoz való kimagasló hozzájárulásáért megkapta a Nemzeti Könyvdíjat, a világ harmadik legnevesebb írói kitüntetését a Nobel-díj és a Pulitzer-díj után.
Miután a korábbi évtizedekben szinte évente jelentkezett új regénnyel, 2002-ben bejelentette, hogy kicsit visszavesz a tempóból, és nem jelenteti meg minden elkészült művét. Ennek ellenére továbbra is rendszeresen ír, és úgy tűnik, kifogyhatatlan az újabb és újabb ötletekből. Legújabb regényei - Lisey története, Duma Key - egyre több kritikust késztetnek arra, hogy "kiszabadítsa" Kinget a ponyvaíró és horror-szerző skatulyából és elismerje irodalmiságát.
Az elmúlt években két olyan régebbi művét is elővette, amely évtizedeken keresztül íróasztala fiókjában pihent és még nem jelent meg. Így 2007-ben napvilágot látott Blaze című -- magyarul még kiadatlan -- regénye, amelyet Richard Bachman álnéven adott ki. A könyvet, amely 1973-ban íródott, teljesen átdolgozta, mielőtt megjelent volna. Jelenleg pedig legújabb regényén dolgozik, amelynek munkacíme Under the Dome. A könyv alapjait a nyolcvanas években alkotta meg King, de a mű akkoriban kétszeri nekifutásra is befejezetlen maradt.
Művei
1974 Carrie (magyarul: Carrie (regény) / A boszorkánylány)
1975 'Salem's Lot (magyarul: Borzalmak városa)
1977 Rage (regény) (Richard Bachman néven)
1977 The Shining (magyarul: A ragyogás (regény))
1978 Night Shift (magyarul: Éjszakai műszak, novellák)
1978 The Stand (magyarul: Végítélet (regény))
1979 The Dead Zone (magyarul: A Holtsáv (regény))
1979 The Long Walk (regény) (Richard Bachman néven)
1980 Firestarter (magyarul: Tűzgyújtó (regény))
1981 Cujo (magyarul: Cujo (regény))
1981 Danse Macabre (könyv a horror-műfajról)
1981 Roadwork (regény) (Richard Bachman néven)
1982 The Dark Tower I: The Gunslinger (magyarul: A Setét Torony I: A harcos)
1982 Different Seasons (magyarul: A remény rabjai, kisregények)
1982 The Running Man (magyarul: A menekülő ember (regény), Richard Bachman néven)
1983 Christine (magyarul: Christine (regény))
1983 Cycle of the Werewolf (magyarul: Ezüst pisztolygolyók)
1983 Pet Sematary (magyarul: Állattemető (regény))
1984 The Eyes of the Dragon (magyarul: A sárkány szeme (regény) / A mágus / A szem)
1984 The Talisman (magyarul: A Talizmán (regény), társszerző: Peter Straub)
1984 Thinner (magyarul: Sorvadj el!, Richard Bachman néven)
1985 Skeleton Crew (magyarul: Csontkollekció, novellák)
1985 The Bachman Books (Rage / The Long Walk / Road Work / The Running Man)
1986 It (magyarul: Az (regény))
1987 Misery (magyarul: Tortúra (regény))
1987 The Dark Tower II: The Drawing of the Three (magyarul: A Setét Torony II: A hármak elhívatása)
1988 The Tommyknockers (magyarul: A rémkoppantók (regény))
1989 The Dark Half (magyarul: Halálos árnyék (regény))
1990 The Stand: The Complete & Uncut Edition (magyarul: Végítélet (regény))
1990 Four Past Midnight (magyarul: Titkos ablak, titkos kert / A Napkutya, kisregények)
1991 Needful Things (magyarul: Hasznos Holmik (regény))
1991 The Dark Tower III: The Waste Lands (magyarul: A Setét Torony III: Puszta földek)
1992 Gerald's Game (magyarul: Bilincsben (regény))
1993 Dolores Claiborne (magyarul: Dolores (regény))
1993 Nightmares & Dreamscapes (magyarul: Rémálmok és lidércek, novellák)
1994 Insomnia (magyarul: Nem jön szememre álom (regény))
1995 Rose Madder (magyarul: A két Rose (regény))
1996 The Green Mile (magyarul: A halálsoron (regény))
1996 Desperation (magyarul: Rémület a sivatagban (regény))
1996 The Regulators (magyarul: A rendcsinálók (regény), Richard Bachman néven)
1997 The Dark Tower IV: Wizard and Glass (magyarul: A Setét Torony IV: Varázsló és üveg)
1998 Bag of Bones (magyarul: Tóparti kísértetek (regény))
1999 The Girl Who Loved Tom Gordon (magyarul: Tom Gordon, segíts!)
1999 Hearts in Atlantis (magyarul: Atlantisz gyermekei)
2000 On Writing: A Memoir of the Craft (magyarul: Az írásról (regény), önéletrajz és könyv az írás művészetéről)
2001 Dreamcatcher (magyarul: Álomcsapda (regény))
2001 Black House (magyarul: A Fekete Ház (regény), társszerző: Peter Straub)
2002 From a Buick 8 (magyarul: Rémautó (regény))
2002 Everything's Eventual – 14 Dark Tales (magyarul: Minden haláli, novellák)
2003 The Dark Tower I: The Gunslinger. Revised and Expanded Throughout
2003 The Dark Tower V: Wolves of the Calla (magyarul: A Setét Torony V: Callai farkasok)
2004 The Dark Tower VI: Song of Susannah (magyarul: A Setét Torony VI: Susannah dala)
2004 The Dark Tower VII: The Dark Tower (magyarul: A Setét Torony VII: A Setét Torony)
2004 Faithful: Two Die-Hard Boston Red Sox Fans Chronicle the Historic 2004 Season (társszerző: Stewart O'Nan)
2005 The Colorado Kid (magyarul: A coloradói kölyök)
2006 Cell (magyarul: A mobil)
2006 Lisey's Story (magyarul: Lisey története)
2007 Blaze (Richard Bachman néven)
2008 Duma Key
2008 Just After Sunset (novellák)
Filmszerepek
1982 Creepshow (magyarul: A rémmesék könyve) - Jordy Verrill
1986 Maximum Overdrive (magyarul: Maximális túlhajtás) - fickó a pénzautomatánál
1987 Creepshow 2 (magyarul: Rémmesék) - kamionsofőr
1989 Pet Sematary (magyarul: Kedvencek temetője) - pap
1992 Sleepwalkers (magyarul: Alvajárók) - a temető gondnoka
1994 The Stand (magyarul: Végítélet) - Teddy Weizak
1995 The Langoliers (magyarul: Langolierek, az idő fogságában) - Tom Holby
1996 Thinner (magyarul: Sorvadj el!) - a gyógyszertáros
1997 The Shining (magyarul: Ragyogás) - Gage Creed, a zenekar egyik tagja
1999 Storm of the Century (magyarul: Az évszázad vihara) - ügyvéd
2002 Rose Red (magyarul: A rózsa vére) - pizzafutár
2004 Kingdom Hospital (magyarul: A félelem kórháza) - házmester
Megjegyzések